Magánpatika

Pár hete nem éreztem jól magam, lázzal küszködtem, hörgött, sípolt a tüdőm, köhögtem, de mivel új munkahelyen nem jó betegállománnyal kezdeni, ezért bevonszoltam magam. Két piros lámpa választott el a célállomástól, mikor megcsörrent telefonom.
-"Hallom beteg vagy, be ne gyere…" -mondta új főnököm.
-"Én innen már nem fordulok vissza, ha rosszul vagyok, hazajövök."
Állt az alku.
Valójában bármelyik percben haza tudtam volna menni, de nem olyan fából faragtak, akit egy kis meleg testhőmérséklet és köhögés ágynak dönt.
Ez a rossz közérzet minden nap megismétlődött… reggelente úgy ültem be autómba, nem maradok bent sokáig, sietek haza… de persze mindez csak terv maradt, egyik nap sem sikerült betartanom. Már annyira elhatalmasodott rajtam ez a fránya korság, hogy nem volt mit tenni, betértem lándzsás útifű szirupért a gyógyszertárba, az majd segít, gondoltam.
Pikk-pakk felhörpintettem egy nagy üveget, ám nyomát sem láttam a javulásnak, így újra próbálkoztam. Gyógyszertáros lecserélte löttyömet, vigasztalásképpen felvilágosított, „van, aki már négy hete nem bír kimászni ebből a vírusból.”
Én ekkor már két hete "élveztem" vendégszeretetét, és már nagyon elegem volt önmagamból.
Köhögő rohamok, szinte fulladásig, ennek következménye, hogy alig aludtam, cserébe viszont felvertem az éjjeli csöndet és vele együtt a lakókat :)
Aztán eljött a csütörtök, elszakadt a cérna. Scriptelés előtt munkát félbehagytam, autóba vágtam magam, irány dokimhoz, Szentendrére.
-"Lélegezzen mélyeket."
-"Hörögni fogok, szörnyű lesz."
Mikor először belélegeztem még az asszisztens is odafordult, neki is zavarta fülét a hang. Akkor mit szóljak én, éjjelente erre a sípolásra ébredek. :)
-"Uh, hát ez tényleg nagyon csúnya. Le kellene tisztítani."
Nézem a recepteket, a hatodiknál megakad a szemem. Gyulladáscsökkentő.
-„Erre nincs szükségem, azt hiszem.”
-„Jól mondta, csak ezt hiszi. Tüdőgyulladása van.”
Ha ránézek konyhapultomra az ott található készítmények mennyisége végett azt mondom magánpatikát is nyithatnék. Még gyömbért is vettem, mondván, az ebből főzött tea csodákra képes. Hiába ittam több napon át napi 3 literrel belőle, most már tudom, nem az én állapotomra nyújt segítséget.
Szóval pár napja nyomom az ágyam, miközben odakint a nap mutogatja sugarait és csal mosolyt az arcokra… a barátaim ugyanezt teszik velem, csak sajni nekem most minden egyes kacaj fájdalommal jár.