30 másodperc hírnév

-"Kérlek, mondd el!"

-"Majd holnap kiderül." -és máris lépek be a hálóba. Ők meg csak halkan suttognak… néha felnevetnek, pajkosan kuncognak.

Rápillantok az órára, mely szinte rohanó gyorsasággal pereg. Fél tizenegy, hogy fogom reggel időben felkelteni őket?

-„Ha még egy szót hallok, azonnal viszlek titeket haza, nem érdekel, hogy éjszaka van.”

És láss csodát, egy perc múlva mindhárman mély álomba szenderülnek.

Reggel szerintem ilyen gyorsan még sosem készültek el, mindenki tudja a dolgát, húzzák a zoknijukat, az ingüket…

-„A játszóruhát becsomagoltátok? Tudjátok arra is szükségünk van ma.”

És elindulunk…

- „Mi van ha, elrontjuk?” – kérdik szinte egyszerre.

-„Semmi!”

-„Nem lesz baj?”

-„Á dehogy, én is szoktam hibázni!”

Fények, kamerák, filmes csapó, smink… Nekem ismerős munka, nekik az ismeretlen kíváncsiság. Nekem a sokadik, nekik az első…

Reklámfilmet készítünk, melyben kis protekcióval bátyám három csemetéje is szerepel. Nincs nagy szövegük, nincs nagy szerepük, de annál nagyobb az izgatottságuk.

Először összerendezzük a terepet, majd egyenként a gyerekeket. Ruha, smink, lepróbáljuk, magyarázzuk… Felnőtteket meghazudtoló módon teszik a dolgukat, figyelnek mikor,mit, hogyan.

Néha rám pillantanak, kérdőjel ott a szemükben, talán egy kis erőt, bátorírást szeretnének… a biztos pont ott mégis csak én vagyok nekik.

 Amikor végez az egyik, mi tapsban törünk ki, hogy érezze meg vagyunk elégedve, de ez egy daráló, máris állunk át másik helyszínre másik gyerkőccel. És ez így folytatódik, amíg le nem forgatódik minden.

-„Neked olyan jó a munkád. Egész nap csak beszélned kell, meg ilyeneket csinálni.”

És én csak somolygok… mivel már látom magam előtt a következő napokat, mikor éjjel fáradtan ülök az autóba, és reggel a napfelkelte után picivel máris csörög az óra, indulok be újra. Kemény a hét, de nem panaszkodom, mert azt csinálom, amit szeretek.

Vasárnap jön a főpróba, mivel találkozom a gyerekekkel és levetítem nekik azt a fél percet, melyben ők a főszereplők, és amit a Minimax csatornán mindenki láthat, és amely a családi archívum egyik féltve őrzött kincse lesz. Mi pedig majd évek múlva a "30 másodperc hírnév" szpotján nagyokat kacagunk, miközben felidézzük a fényeket, a kamerákat a filmes csapót, a sminket és a nyúlfarknyi szöveget.