2011. szeptember 13., kedd

Izgalom

Nem is tudom mikor izgultam utoljára ennyire! Talán sokkal nagyobb a várakozás bennem, mint amikor gyerekként az előszobánkban ültem a hideg kövön, fekete hosszú szárú csizmám mellett és vártam a télapót. Picit beszélgetni szerettem volna vele, megköszönni az elmúlt években kapott remek ajándékokat és azt, hogy idén sem felejt ki a jó gyerekek listájáról. Néha bevallom őszintén a virgácsos sorba írtam volna fel nevem, ugyanis megannyi rendetlenkedés tudható be az én hihetetlen kreatív ötleteimnek. Még jó, hogy van egy bátyám, akit folyamatosan belesodorhattam mindezekbe… ha már baj van, ne egyedül vigyem el a balhét! Erre mondják, női leleményesség, ugye?
Szóval izgulok! De nagyon. Pedig nem az állásom dől el holnap, nem a lottószámaimat húzzák ki (szelvényt már nem is tudom mikor töltöttem ki utoljára) csupán egy interjú végett nagy bennem a várakozás.
Hétvégén picit belevetettem magam „okos könyveimbe”, érdekes témák után kutattam. Műfaj a sport, az örök szerelem. Szóval felcsaptam a megannyi lexikonom közül egyet és kerestem. Magam sem tudtam, hogy mit, de abban biztos voltam, meglesz.
Úgy fél órás kutatás után valóban megakadt a szemem egy dátumon. 1988. szeptember 25-e!
Megtaláltam! Ez kellett nekem! Ezért voltam annyira nyugtalan! Tudtam, hogy nem fogok átsiklani rajta! Emlékeztek mit kiáltott bele az éterbe Vitray Tamás?
„Gyere kicsi lány, ússzál, egy testhossz az előnye, 25 métere van hátra, … Egér előnye egy testhossz, nem hiszem, hogy elvesztheti, …10 métere van hátra, Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok 200 méteres hátúszásban.”
Engem mindig különös érzés kerít hatalmába, ha erre a futamra gondolok. Az alig 14éves kislány legyőzte az egész világot és fellépett abba a magasságba, ahol oly sokáig lehetett hihetetlen tehetségének, kitartásának és szorgalmának köszönhetően egyeduralkodó!
Nem sok sportolónak írtam tinédzser korban levelet, de az egyik ő volt! A másik Jürgen Klinsmann :) Fura párosítás, de én nem lepődök meg, mert logikát nálam nem nagyon lehet találni. Éppen ezért keresni sem érdemes. Egér válaszolt, Klinsmann sosem. Ez a levél, mely csupán pár sort tartalmaz a mai napig az egyik féltve őrzött kincsem. Van még néhány ilyen darab, pl. Szávay Ági Wimbeldon teniszlabdája, Szuper Levente amerikai hokiütője, Igaly Dia olimpiai tölténye… és Puskás Öcsi labdája! Ez utóbbihoz érdekes történet párosul! Azon szerencsés emberek közé tartozom, aki Öcsi bácsival még készíthetett interjút, kétszer is, és akinek dedikált labdát is ajándékozott. Ez a labda otthon a szentendrei gyerekszobám vitrinjének egyik polcán pihent békességben, nyugalomban. Mindaddig, míg bátyám két gyermeke egy délután, unaloműzés ellen ki nem lopták... és az aszfalton (!) el nem kezdték rúgni a bőrt. Hát hogy is mondjam, a labda mára elég viseletes… de az aláírás még olvashatóan rajta! Ha valaki megkérdi ezen miért vannak ilyen nyomok most már azt is mondhatom: mert Öcsiék szétrúgták :) Még jó, hogy papíron is van szignóm tőle és az már a pesti lakásomban pihen békességben, nyugalomban!
De visszatérve a holnapra és szeptember 25-ére.
Az olimpiai magazinunk következő adásának dátuma: szeptember 25! Igen, pont akkor, amikor Egér megszerezte élete első olimpiai bajnoki címét. Az idő rövid, baromira sürget, nosza, gyorsan egy jó finist!
Ma felhívtuk Ádámot, a férjet, aki megígérte beszél Egérrel, illetve pluszban e-mailen mindent leírtam, és elküldtem neki, mit kell tudni, az általam kitalált forgatásról!
Aztán este jó tanácsként valaki szólt, induljak el Kiss Laci irányából is, így tárcsáztam az ő elérhetőségét, de sajnos hiába… a vonal csak csöngött, csöngött, csöngött.
Aztán pár órával később, mikor hazafelé vezettem autómat az én mobilom csöngött.
- Kiss László vagyok!
Azonnal igent mondott ötletemre, és máris mondta mely napok alkalmasak számára az interjúkészítésre. Igen ám, de valójában a másik főszereplő nélkül ez az anyag nem jöhet létre!
- „Jó, én most felhívom Egeret és beszélek vele!”
- „Akkor én majd holnap visszahívom Lacibát és megbeszéljük mi lett a végeredmény és ha minden jól alakul, akkor a helyszínt és az időpontot is.”
Kriszta elég elutasító a médiában való szereplésekkel kapcsolatban. Ha ad is egy-két interjút, azt is hónapokkal előtte egyeztetni kell vele! Nekünk annyi időnk nincsen, hiszen adásösszerakás jövő hét közepe… talán ha előbb jön egy érzés, hogy kutatnom kell valami érdekeset, akkor most nagyobb bizodalmam lenne! Ugyanakkor reménykedem, talán kivételt tesz. Talán…
Az én kérdésem válasza még csak most fordul rá az utolsó 50m-re… és nemsokára kiderül, én is célba érek e… általa! Hogyan kiáltotta ugyanezt a szöuli futamot Török Laci a rádiós éterbe?
"Ilyen nincs, ilyen nincs és mégis van! Hát ez fantasztikus" 
Holnap valami hasonlót szeretnék én is átélni, és éppen ezért izgulok, de nagyon!

Ui: Ha van időtök éljétek át újra ezt a szöuli napot, nézzétek meg a linket. A kép később indul, de jön majd! A kommentátor Török Laci pedig zseniális, az egyik kedvencem! :)
Ui2: Alvás után Kiss Lacibával beszéltem és neki sem sikerült Egeret meggyőznie... Pedig én titkon nagyon bíztam benne...