Morzsaparti, avagy Virág születésnapja 3. rész

Vasárnap reggel az összes porcikám fájt… volt is miért, de nem bántam. A szürke hétköznapok után, melyek akadályokkal vannak végigkövezve ez a kis görbe este igazán mindnyájunkra ráfért.
Hajnalban azzal tértünk haza, hogy ma még morzsapartit rendezünk.
13.30-kor szűk kis csapatunk ismét összeszedte magát, az ünneplőst átcseréltük a játszós ruhára és újra találkoztunk. Amikor beléptem az első gondolatom Szinetár Dóra egyik régi slágerének pár sora volt: "... buli után most takarítás, mégszép, bárhova nézek kitör a frász!"
De hát mi csináltuk, mi is teszünk rendet... Helyére kerültek a székek, az asztalok, az üvegek, tányérok, poharak elmosva… ki frissen, ki másnapos fájó gyomorral tette a dolgát, szépen haladtunk a ránk váró feladatokkal. Míg a többiek ezzel foglalatoskodtak én még frissen kirántottam az előző napról megmaradt bepanírozott dolgokat, majd asztalhoz ültünk és ott folytattuk, ahol abbahagytuk.
Úgy csapott rá a sült malac zsírjára a társaság, mintha egy hete nem ettünk volna semmit… Hirtelen lett friss kenyér, előkerült az elmaradhatatlan lila hagyma… no meg persze a maradékok is. „Uh ez ma is isteni, ezt tegnap meg sem kóstoltam, adjál mááár… ebből szedjél nekem …”

Mikor úgy a vége felé járhattunk jött a sokk:

"- A tiramisuval még meg kell birkóznotok." – figyelmeztetett Virág.

"- Uh, basszus tényleg. Na jó, figyu csomagolsz is?"

És igen, kis elemózsiás dobozokba kerültek az isteni étkek, mert annyit főztünk, hogy egy egész hadsereget elláttunk volna egy heti élelemmel. Igaz a társaság is tud enni, de azért ez számunka is kihívás lett volna, a gyógyszercégeknek meg pláne. :)

Teli szájjal mi persze beszélünk, így evés közben felidéztük a sok nevetésre indokot adó hajnali történeteket, megnéztük a fényképeket és konstatáltuk annál is jobban sikeredett ez a születésnap, mint ahogyan Virág azt anno elgondolta.

A jól megérdemelt fáradtság ezen a napon nagyon kiült az arcokra... elfáradtunk. De minden egyes mozdulat, minden egyes perc amit a szervezéssel töltöttünk nem történt hiába, hiszen ennek a lánynak születésnapja volt! És mi szeretjük őt, de nagyon!
Mivel ismétlés a tudás anyja ezért a minap már arról beszélgettünk mi legyen a következő alkalom, mit ünnepeljünk meg hasonlóképpen.
Karácsony? Szilveszter? Á, mindkettő messze van! Ezek az indokok kiestek... Na nem aggódom, nem lesz baj a megoldással :) ez nem az a társaság, akin egy ilyen egyszerű feladvány ily könnyen kifogna. Virág szülinapját is jól megoldottuk, de még milyen jól!