Életképek

Ő már sejtett valamit.

Ajjjajjjj, Ajjjajjjj

Itt baj lesz!!!!!

1976. szeptember 2.

vagyis

Életem, képekben

Volt, aki örült nekem, (anyu és apu)
és volt aki nem... (bátyám)
ha akarták, ha nem,
kérem szépen pici késéssel,
de 12.43-kor megjöttem.
Érthető, hogy vidám gyerek voltam,
hiszen elég korán felfigyeltem a sörre, borra,
vagyis a jóra...
Már akkor ragaszkodtam
minden olyan dologhoz,
amihez nem lehetett volna...
Elég korán kezdeni semmit nem lehet,
ezt tanítják mindenhol a nagy emberek.
Kerestem, kutattam is valamit.
Hogy valójában mit, azt ki tudja már?
Talán Bátyámat, kincset, titkot, pénzt, csillogást...?
Nem tudom jól jártam e vagy sem,
Bátyámat megleltem,
"többieket" azóta se kerestem...
Bújócska, olvasás... Pöttyök rajtam "maradás".

Családban futó egyik nevem, (Panka)
most már Ti is tudjátok, innen ered.
Teltek múltak az évek, túl nyugis napokat éltem...
változás kellett, így éreztem én,
felkerekedtem a sport területén.
Jöttek is a kisebb nagyobb sikerek.
Itt kiélhettem bennem szunnyadó képességeimet.
Iskolába járni nem igazán vágytam.
Vissza, visszahúztak a gyerekkori vágyak.
Nekem jó élmények, másnak már nem annyira,
játszótársaim sosem díjazták újításaimat.

Gimnáziumból (bevallom őszintén) rossz gyerek lévén, kirakták a szűröm... ... szakközépben végeztem,
ahol magamat furcsán éreztem... ezért inkább tanulni kezdtem.

Majd jött az újságíró iskola,
és egy kis koleszos év...
Na ott volt igazán érdekes a hév.
De ezzel nem voltam egyedül,
sokan ittak velem...

Meg is utáltam egy időre

a sok össze vissza ivott levet.

Újság, rádió, televízió... vagyis vízió.
Látomásnak indult, valóság lett belőle...
Mindháromból jó képeket őrzöm Tőle.
Még ma is csodálkozom, mit kerestem ott,
kapkodom a fejem a rengeteg riporton.
Sok-sok lemondás,
az élet adta jóból kimaradás,
de kompenzált az élet,
bemutatott "Téged",
ami nem más, mint ... a filmes kockák!
Életem végéig kitartó szerelem ez,
filmezni, alkotni, tőle függővé válni...
ez utóbbit?

Már észre sem veszem.

Hogy életemben minden legyen,
jött egy omlás, majd az újra indulás...
de most már végre itt a jó úton való haladás.

Délután, szülinapi tortám gyertyájánál
mit is kívánhatnék?
Sikert, pénzt, csillogást?
Mindezeket azóta sem kerestem...
azt hiszem, jól elbújtak előlem.
Ha elbújtak, hát elbújtak...
nem hiányzik egyik sem.
Már tudom jól jártam.
Megvan a bátyám, a családom, a barátaim... és ez a lényeg.
Innen üzenem Néktek:
Kitartás, már 33 lettem,
krisztusi korba jókedvvel mentem...